Az 1848-as szabadságharc hadtörténete

 

Jellasics horvát bán csapatát, aki nem horvát, hanem császári zászlók alatt hatolt be Magyarországra 1848 szeptember 29.-én -a jórészt újoncokból álló magyar sereg Móga János tábornok vezérlete alatt- Sukoró és Pákozd között visszaverte és Bécs felé visszavonulásra kényszerítette.

Az ország helyzete egyre komomolyabbá vált, bár a magyar ügyet jelentősen támogatta a bécsi nép magyarbarát hangulata. A bécsiek akadályozták meg a bán segítségére küldött csapatok kivonulását és a fellázadt tömeg Latour hadügyminisztert október 6.-án felakasztotta. Bécs a magyar segítség reményében állott ellen, de a frissen szervezett nemzetőrőkből álló és a jobbára felszereletlen, nagyobbrészben csak kaszával rendelkező magyar alakulat Schwechátnál október 30.-án vereséget szenvedett a Windischgraetz Alfred herceg vezette osztrák haderőtől. Másnap a bécsi felkelők megadták magukat.

A nyugati határon álló kis magyar sereg vezérletét Kossuth Lajos Görgey Artúrra bízta. Görgey vált a magyar szabadságharc másik kimagasló vezér egyéniségévé. A fiatal Görgey 1845-ben elhagyta a császári hadsereget, Prágában egyetemi tanulmányokat folytatott, majd 1848 áprilisában hazatért, és 1848 májusában -ekkor 30 éves volt- belépett a magyar honvédek közé. Kiváló katona volt, egyike a magyar nemzet legnagyobb katonai tehetségeinek. Amikor Windischgraetz megkezdte támadását Buda felé, és amíg észak felől más császári csapatok törtek be az országba, Görgey Artúr kis seregével állandóan visszavonult, hogy közben kiképezze újoncait és kiegészítse felszerelésüket.
Perczel Móric ugyan csatát kockáztatott meg jóval kisebb csapatával, de Mórnál vereséget szenvedtek. Görgey védelem nélkül adta fel Budát, átment a Duna bal partjára és onnan északnak, Vác felé fordult, megtévesztés céljából.

 

 

A téli hadjárat

A bécsi udvar 1848 dec. 2.-án V. Ferdinánd királyt lemondásra kényszerítette és utódjául unokaöccsét, a 18 éves I. Ferenc Józsefet választotta meg. A magyar országgyűlés ezt a lépést törvényellenesnek minősítette, mivel az ország uralkodója csak az lehetett, aki megesküszik a magyar törvényekre és megkoronáztatja magát. Ekkor az Országos Honvédelmi Bizottság elhatározta, hogy átteszi székhelyét Debrecenbe. Előtte még öttagú békeküldöttséget menesztettek Windischgraetzhez. Tagjai között Batthyány Lajos és Deák Ferenc is ott volt, de a császári főparancsnok "feltétlen alávetést" követelt és a delegátus tagjait már nem engedte el Debrecenbe. Gróf Batthyány Lajost pedig néhány nappal később Pesten elfogatta.

A magyar sereg által feladott fővárost Windischgraetz csapata elfoglalta, de sikereit túlbecsülve, nem indult a honvéd seregek üldözésére. Így kerülhetett sor a Felvidéken a szabadségharc egyik legszebb fejezetére a téli hadjáratra. Görgey csapataival elfoglalta a bányavárosokat, Guyon Rikhárd hadosztálya pedig legendás hősieséggel harcolta ki a császáriaktól a Branyiszkói-hágót és kerülővel vitte a hadsereget Kassára és onnan le az Alföldre. Görgey harcedzett csapataival szintén csatlakozhatott a tiszai seregekhez.

 A Délvidéki harcok

Bácskában és a Bánságban a szerb felkelők által teremtett válságos helyzetet súlyosbította még a császári csapatok 1848 októberében történő csatlakozása is. Ekkor került Arad és Temesvár az ellenség kezébe. Damjanich Jánosnak, aki Kiss Ernő tábornokkal együtt sikeresen harcolt a Délvidéken, seregével a tiszai csapatokhoz kellett csatlakoznia a tél folyamán. A Délvidék védelmét ezért Perczel Mór vette át. Először Bácskát foglalta el erődítményeivel, majd a Bánságot szabadították fel az Erdélyből erősítésre érkezett Bem tábornok seregével együttesen Fehértemplom, Pancsova, Orsova).

Görgey Artúr

Erdélyi hadműveletek

 

Erdélyben kezdetben reménytelennek látszott a magyarság helyzete. Jelentéktelen magyar erők álltak szemben a császári csapatokkal. A helyzet akkor kezdett megváltozni, amikor Gábor Áron harangokból ágyúkat öntött a székely katonaság számára és a kormány a legendás hírű lengyel tábronokot Bem Józsefet bízta meg Erdély védelmével. Nagyszerű hadvezéri tehetségével sikerült neki először elfoglalnia Észak-Erdélyt Kolozsvárral, majd a döntő fontosságú Piski áttöréssel megtisztította úgyszolván egész Erdélyt az ellenséges császári, orosz és román csapatoktól. Kivételt csupán az Érchegységben tanyázó Avram Jancu vezette román felkelők képeztek, akikkel szemben sikertelen maradt a honvédek támadása. Továbbá még a gyulafehérvári erőd maradt a császáriak kezén.



A dicsőséges tavaszi hadjárat

A tél folyamán megerősített és felkészített tiszai magyar seregek a kinevezett híres lengyel tábornok Dembinszky Henrik vezetésével 1849 februájában Kápolnánál ugyan vereséget szenvedtek Windischgraetz csapataitól, de rendben visszavonultak a Tisza vonali mögé.

Windischgraetz a győzelemmel elszámította magát, gondolván, hogy most már Debrecen elfoglalására indulhat. Pár héttel később már Görgey Arthur vezetésével megindult a dicsőséges tavaszi hadjárat.
Április havában Hatvannál, Tápióbicskéné, Isaszegnél, Vácnál, Nagysallónál, nagyszerű győzelmet arattak a magyar honvédek az osztrákokkal szemben és felszabadították Komáromot is. Az osztrák sereg az előrenyomulás láttán visszavonult Győrig, de Budát még megszállva tartotta. Görgey az utánpótlás zavarai miatt ugyan nem tudta vállalni az osztrákok üldözését, de helyette május 21.-én visszafoglalta Budát. Az ország ezátal túlnyomó részben ismét szabaddá vált.

 

Szavazás
Milyen az oldal?
nagyon jó
lehetne jobb is
rossz
undoritó
Naptár